Sárkány Wellness & Gyógyfürdő - Nyírbátor

Városi strand Nyírbátorban a hetvenes évek óta működik. Eleinte egy, később már négy medencével fogadták a vendégeket. A helyi igények kiszolgálására fúrt ezer méter talpmélységű kút vizét 2003-ban megvizsgálták, és először ásvány- majd gyógyvízzé minősíttették, így a látogatók biztosak lehettek abban, hogy garantáltan olyan gyógyvíz fogadja őket, amely kitűnően alkalmazható reumatikus betegségek kezelésére. A nagyszabású projekt egyik eleme ennek a városi fürdőnek a teljes átépítése volt. A beruházás elsődleges célja egy olyan komplexum kialakítása a város szélén, a természet ölelésében, amely 50 000 m2-en, 5 000 m2 beépített alapterületen, tizenkét medencével, a mai kor valamennyi fürdőzési igényét kielégíti, de méreteiben megőrzi korábbi családias jellegét.

A fürdőkomplexum két részből áll: egy nyári öltözőből és a hozzá tartozó kültéri medencékből, valamint egy télen is üzemelő wellness és gyógyfürdőből. Az utóbbiban jól elkülönített, külön is elérhető részlegek kaptak helyet. A fedett fürdőben két különböző hőmérsékletű gyógymedence, egy feszített víztükrű úszómedence, egy állítható vízmélységű gyermek- és tanmedence, valamint két jakuzzi várja a látogatókat. A wellness szolgáltatásokra vágyók a finn- és infraszaunák mellett a gőzkamrát, aromaterápiát, sókamrát és masszázst is kipróbálhatják. A gyógyvíz értékét is kiaknázva a gyógykezelő részlegben ma már 14 szolgáltatás vehető igénybe, köztük súlyfürdő, szénsavas fürdő, tangentor, orvosi gyógymasszázs, parafangó, fizioterápia, krioterápia, valamint csoportos víz alatti gyógytorna.

A nyári időszak nagyobb forgalmának megfelelő színvonalú ellátása érdekében készült el az 1 000 férőhelyes különálló nyári öltözőépület, amely impozáns látványt nyújt a fürdő mellett található hét hektáros horgásztóról is. A meleg napokon a látogatókat összesen hat kültéri gyógy-, úszó-, gyermek- és élménymedence várja csúszdákkal, élményelemekkel, jakuzzival.

Szálláshelyfejlesztés

A fürdőfejlesztéssel párhuzamosan megépült egy minden igényt kielégítő, modern szolgáltatásokat nyújtó kemping is. A hagyományos sátorozók fogadásán túl a lakókocsival, lakóautóval érkezők is teljes ellátásban részesülnek. A játszótérrel, vizesblokkal ellátott komplexum 16 darab egyenként 4 férőhelyes apartman házzal is rendelkezik, amelyekben önálló fürdőszobák és hálószobák találhatóak. A fürdő szomszédságában található fűthető épületek télen-nyáron várják a pihenni és gyógyulni vágyókat.

Várostörténeti sétány - Nyírbátor

A város egyik példa nélkül álló, nagyszabású terve vált valósággá a Várostörténeti sétány kialakításával. A különleges hangulatú gyalogút elhelyezkedésében merészen használja ki a település legjelentősebb történelmi emlékei között húzódó területet, összekötve egymással a Báthori Várkastély, a református templom, a minorita templom és a Báthori István Múzeum épületeit.

A növénykazettákkal tarkított 450 méter hosszú sétálóutca terei és pihenői számos szoborcsoportnak biztosítják az ideális környezetet, melynek köszönhetően kivételes és igazán egyedi módon mesélik el a település történelmét. A helyiek szívesen csodálják a szökőkút és reneszánsz ivókút szépségét, s a város új gyöngyszemének számító területrész hamar közkedvelt lett. A sétány az akár csoportosan, akár családi körben a városba ellátogató turisták számára megteremti a lehetőséget, hogy járművüket hátrahagyva kellemes környezetben járják végig a híres középkori épületeket.

Sárkányoktól a lovagrendig

A sétányon végighaladva az alkotások megtekintése közben egy időutazásban lehet részünk. A minorita templom tövében egészen a sárkányok koráig repülünk vissza a történelemben.

A Báthori-család őseinek legendái összefonódnak a környéken élt és a lakosságot akkoriban rettegésben tartó sárkány legyőzésével, amelyre a család címere is utal. A református templom irányában továbbhaladva a későbbi korok legendáival és történelmi eseményeivel ismerkedhetünk meg. A szentvér legenda könyörtelen képei után a család két ágának - az ecsedinek és a somlyóinak - kapcsolatát szorosabbá fűző esküvő tárul elénk, ahol ecsedi Báthori György nőül veszi az evangélikus hitű somlyói Báthori Annát. A menyegző hatalmas birtokkoncentrációval járt, s így összeköttetést teremtett a Királyi Magyarország és Erdély országrészei között, ugyanakkor biztosította a térségben a reformáció mozgalmának hathatós pártfogását is. A gyalogút végén a Báthori-család és a Szent György Lovagrend kapcsolatát szimbolizáló jelenet látható. A kereszténység védelmének eszménye, a vállalt törökellenesség szorosan kapcsolódott a Szent György Lovagrend nyírbátori jelenlétéhez.

A késő középkort Itália nagy alkotójának és gondolkodójának, Leonardo Da Vincinek a tervein keresztül ismerhetik meg a látogatók. Eredeti méretben elkészített modellek jelennek meg a történelmi sétányon, ezzel is bemutatva azt a nagyszerű korszakot, melyben a város virágzását élte. A híres harci eszközök, a hatalmas nyílpuska, a különleges tank, a mozsárágyú és a kezdetleges helikopter látványa valóban a középkorba repít vissza minket.

Báthori Várkastély és Panoptikum - Nyírbátor

A Báthori-család a XIV. századi udvarházát a XV. század második felében alakíttatta át, és több önálló palotaszárnnyal is rendelkező várkastéllyá bővíttette.

Az épület a XVI. században még jelentős történelmi szerepet töltött be, azonban a későbbi századok folyamán erősen romos állapotba került. Az északi szárnyának közepén álló ebédlőpalota maradványait 1730 után egy magtár megépítéséhez használták fel. Ugyan a földszinti osztófalait az átalakítás során elbontották, de a megmaradt lenyomatok és boltvállak alapján a terek rekonstruálhatóvá váltak. Így a napjainkban látogatható, 2006-ban újjáépített Báthori Várkastély épülete a korabeli várkastély egyetlen, felmenő falaiban is középkori maradványokat őrző részlete. Az épületben kialakított hiteles történelmi tényeken, valamint mondákon alapuló állandó kiállítás a város múltjához kötődő Báthori-család korát és legendáit eleveníti meg. Öt képben 45 figura életnagyságban jeleníti meg a kor legfontosabb történéseit, miközben több neves vagy "hírhedt" történelmi személyt is életre kelt. A hihetetlenül aprólékosan kidolgozott figurák és a korhű környezet kombinációja egyedülálló reneszánsz hangulatot teremt.

A kenyérmezei győzelem és a Bátori egyezmény

A Báthori István és Kinizsi Pál által vezetett magyar sereg Kenyérmezőnél csapott össze 1479. október 13-án az Isza bég irányítása alatt álló portyázó török seregekkel. Bár a csata kezdetén úgy tűnt, a vereség elkerülhetetlen, végül mégis győzelmet arattunk. A Báthori Panoptikumban megelevenednek a győztes csata utáni pillanatok.

Egy másik neves történelmi esemény bemutatásában a Nyírbátori egyezmény részleteivel és szereplőivel ismerkedhet meg a látogató. A jelenet apropóját az adja, hogy ebben az épületben kötötték meg 1549. szeptember 8-án Fráter György és Ferdinánd király megbízottai az Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését kimondó egyezményt.

Bűnös vagy áldozat?

Báthori Erzsébet a híres Báthori-család ecsedi ágának leszármazottja. A grófnő élete titkokkal övezett, számos rejtélyes történet terjedt el róla, mely szerint okkult tudományokkal foglalkozott, és szépségének, fiatalságának megőrzéséért szolgálóleányokat kínzott, vérüket vette és abban fürdött meg. A hálóteremben kiállított jelenet szemlélteti a személyét övező misztikum és a történelmi hűség kontrasztját.

Az állandó kiállítás jelenetein túl a Báthori Várkastély impozáns tetőterében egy, a legmodernebb technikai berendezésekkel felszerelt, légkondicionált, körpanorámás, reprezentatív, 80-100 fős előadóterem is található.

Az épület egykori borospincéjében pedig - az építkezés során fellelt maradványokból kialakított - kőtár és egy különleges reneszánsz étterem várja a városba érkező látogatókat.

Református templom - Nyírbátor

Ránk maradt források először 1433-ban említik azt a kápolnát, amelynek alapfalai a régészeti ásatások során a mai református templomtól észak-nyugatra kerültek elő. A ma is álló templomot 1488-ban Báthori István erdélyi vajda kezdte el építtetni, szinte egy időben a város másik templomával, a minorita templommal.

Johannes olasz mester remekművét a Báthoriak családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. A hálóboltozattal borított, egyterű belsőt hatalmas, három osztású, csúcsíves ablakok világítják meg. 1511-ben Moróne olasz intarziaművész gyönyörű hátas padsort, úgynevezett stallumot készített a templom számára, amelynek épen maradt darabja jelenleg a budapesti Nemzeti Múzeumban, a hiányos pedig a Báthori István Múzeumban található. A déli kettős kapu fölött olvasható az építés évszáma - 1488 -, mely fölött a Báthori-címer kapott helyet. A templom történetében szomorú tény, hogy az 1834-es földrengés ezt az épületet is megrongálta, ám hamarosan helyreállították.

Szerves része a műemléknek a mellette álló, 1640-ben erdélyi mintára készült fa harangtorony. A tölgyfa gerendákból ácsolt, közel harminc méter magas torony a mai Magyarország legrégebbi és legnagyobb fa haranglába. A monumentális hatású, árkádos, négy fiatornyos építmény galériája és zsindelyezett szoknyája miatt a torony bástyaszerű benyomást kelt. Egyik harangját Bethlen Gábor öntette 1640-ben, készítője Wierd György.

Felújítás

A bátori református templom az ország egyik leglátogatottabb műemléke. A Hit és Egészség projekt keretében az állagmegóvás mellett megtörtént az épület felújítása is. A homlokzat rekonstrukciója során a kőelemeket és a nyílászárókat helyreállították. A belső falfelületeket átfestették, a padokat és a karzatot kijavították. A szószék és a Mózes-szék restaurálása után mára a berendezések régen látott fényükben csillognak. A síremlékeket megtisztították és áthelyezték a felújított sekrestyébe, ahol időszakos kiállításokat is tartanak a jövőben.

A templom új turisztikai látványelemekkel is bővült. A toronyban felújított lépcső mellett egy lift is helyet kapott. Ennek köszönhetően mutatható be az egész Európában egyedülálló ácsolt - szinte teljes egészében - helyreállított fedélszék. A tetőszerkezethez egy film és fényjáték is kapcsolódik, amit a látogatók a boltozat fölött kialakított közlekedőrács-szerkezetről tekinthetnek meg.

A rekonstrukció során a sekrestye emeleti szintje, az oratórium is visszaépült az impozáns külső falépcsővel együtt. Megújult az elektromos-, a világítási-, a fűtési és a tűzjelző rendszer is.

Római Katolikus Minorita templom - Nyírbátor

1479-ben ecsedi Báthori István erdélyi vajda Kinizsi Pállal győzelmet arat Kenyérmezőn az Erdélyben portyázó török sereg felett. A hatalmas diadal után úgy dönt, itt az ideje, hogy családja dicsőségét arra méltó épületek hirdessék, mégpedig abban a városban, amelyről nevüket vették.

A mai minorita templom tehát ebből az elhatározásból - és a hatalmas zsákmányból - épült meg Bátorban az 1480-as évek folyamán. A kivitelezése alatt kezdtek bele az eredetileg családi sírhelynek szánt mai református templom, az egykori Szent György-templom építésébe. Napjainkban mindkét építményt a magyarországi késő gótika műremekeként tartjuk számon.

A fennmaradt okmányok úgy tartják, hogy 1587-ben a templomot és a kolostort feldúlták és felgyújtották. Egyedül az északi oldalon levő falak magaslottak árván az ég felé. Az épületet csupán 1717-ben újították fel, amikor Kelemen Didák, minorita szerzetes megérkezett Erdélyből, hogy Károlyi Sándor Szabolcs megyei főispán támogatásával megkezdje a romok helyreállítását.

A templom külseje igen impozáns. Déli irányból a magasba törő falakat láthatjuk háromosztású, karcsú támpillérekkel tagolva, közöttük a hatalmas, csúcsíves ablakokat, amelyek felfelé törő lendületét a kettős osztósudarak csak fokozzák. A látványt szépen tetőzik a változatos formájú mérművek. A templombelső rendkívül egyszerű megjelenésű, így a semleges környezetben még inkább érvényesülnek a kivételes szépségű barokk faoltárok.

Gótika, reneszánsz és barokk

A jelenlegi fejlesztésnek köszönhetően az eredetileg gótikus stílusban épült templom végre visszanyerte jelentőségét és megérdemelt rangját nem csupán a város látképében, de a középkori épületek sorában is. Az épület visszakapta a korábbi évszázadban leégett égbe nyúló tetőszerkezetét és tornyát, de a külső és belső felújítási munkák mellett az újonnan restaurált barokk oltárok jelentik a legértékesebb esztétikai változást, amelyek az impozánsan felújított templombelsőben így gyönyörű látvánnyal tárulhatnak az ide látogatók elé. A szentélyben a gótika, reneszánsz és a barokk építészet kavalkádját csodálhatják meg a turisták, amelynek méltó lezárása a 12 méter magas főoltár. A pompásan díszített remekmű három, egyre karcsúbbá váló szintből áll. A diadalív sarkaiban lévő két másik, Szent Anna és Pieta-oltároktól méretben és kivitelben is eltér az ún. pócsi-oltár, melyet egy nyírbátori minorita, Radics Menyhért édesapja készíttetett, a barokk keretben látható Madonna kegyképével. Mind formailag, mind tartalmilag sokban különbözik ezektől a Passió, közismertebb nevén a Krucsay-oltár. A Jézus szenvedéstörténetét lehengerlő erővel ábrázoló oltár ugyan barokk szerkezetű, de az alakok a gótika jegyeit hordozzák magukon. Az ábrázolt cselekménysorozat az Olajfák hegye jelenetével indul, és mint egy teljes színdarab vezet végig a Jézussal történt események sorozatán egészen a keresztre feszítésig.

Középkori csend és béke

A templom északi oldalán egy középkori békét sugárzó zárt díszudvar jött létre a beruházás befejezésével, hiszen a templom felújításával egy időben - igényes szálláshelyek kialakításával együtt - megépült a műemlékhez tartozó rendház negyedik szárnya. Az egyedi hangulatú környezetben a csend és a nyugalom szigetén érezhetik magukat az ide látogató vagy itt megszálló vendégek.

Görögkatolikus Kegytemplom - Máriapócs

Pócs falu nevét a 13. században említik először írott források. Minden bizonnyal a falu birtokosai telepítették be a Kárpátok vidékéről azokat a "görög hiten" lévő ruszin családokat még a 17. század folyamán, akik a következő századokban többségbe kerültek a településen.
Azt, hogy mikor építettek maguknak saját fatemplomot, nem tudni, és a templom formája, méretei sem ismertek. Amit viszont tudunk róla, hogy itt kezdődött el a Pócsot híressé tevő csodás események sorozata.

Az Istenszülő-ikon és a könnyezések

1696. november 4-én vasárnap, a Szent Liturgia alatt történt, hogy az Istenszülő-ikonjának mindkét szeméből bőségesen folytak a könnyek. A rendkívüli esemény híre hamarosan elterjedt nemcsak a faluban, hanem a környéken is. A képet leemelték a helyéről, majd megvizsgálták, de csalásnak semmi nyomát nem találták.
A könnyező ikon nem sokáig maradhatott Pócson, a képet a császárvárosba szállították. A pócsiak nem nyugodtak bele a kegykép elszállításába, és az 1700-as évek elején egy másolat került a templomba. 1715-ben egy reggeli mise közben a másolat is könnyezni kezdett, és a csoda több napon át megismétlődött. A második könnyezés hitelességét Erdődy Gábor Antal szeptember 19-én ismerte el - Bizánczy helynökhöz írt levelében Pócsot Szűz Mária kegyhelyének nyilvánította. A település ezek után vehette föl Mária nevét is. A kegykép harmadszor 1905-ben könnyezett, Szűz Mária templomba vezetésének ünnepe alatt. A harmadik ízben bekövetkezett csoda összesen 18 napig tartott.

A kegytemplom

A kegyképnek helyet adó roskadozó fatemplom helyetti új kőtemplom építését Bizánczy püspök indította el, amihez az egri püspök is hozzájárult. A terveket Liczky Nikodémus kassai építőmester készítette. Az ünnepélyes alapkőletételre 1731-ben került sor. A régi templom emlékét csak titulusa őrzi, mivel az új templomot is Szent Mihály főangyal oltalmába ajánlották. Az épületet 1749-ben szentelték föl először és ettől kezdve már használták, de az ünnepélyes felszentelése csak később, 1756-ban történt meg.
Építésének idején a kegytemplom a legimpozánsabb hazai görög katolikus templomnak számított, hiszen akkoriban alig állt még egy-két kőtemplom az egész Északkelet-Magyarországra kiterjedő Munkácsi egyházmegyében.
A kegyhely belső monumentalitását a kettős ablaksor fokozza, így a jelenkor zarándoka is át tudja érezni azt a hatást, amelyet ez a 37 m hosszú, 18 m széles, 16 m magas templom gyakorolhatott az apró, főképp fából épült falusi templomokhoz szokott zarándokok tömegére.

Búcsújárás

Pócs görög katolikus temploma az első könnyezéstől kezdve vonzza a zarándokokat, akik testi-lelki gyógyulás reményében keresik föl ezt a szent helyet. Az első pápai búcsúkiváltságot 1750-ben kapta, de már előtte is rendszeres volt a búcsújárás, a görög és a római katolikusok között egyaránt. A pócsi zarándoklat elengedhetetlen része - a gyónás és a szentáldozás elvégzése mellett - az ún. éltetőzés, amely a kegykép kicsi másolatára adott csókot jelenti. Régen az ikonosztázion elé létrát toltak, hogy a hívek azon feljutva csókolhassák meg a kis másolatot. Jelenleg ezt a kegyoltár lépcsőjéről tehetik meg.

A projekt keretében a kegytemplom kívülről teljesen megújult, környezetét rendezték. Belül padlófűtés és új padlózat készült, a berendezést teljesen, a falképeket részlegesen restaurálták. Ünnepélyes fölszentelésére 2010. szeptember 11-én került sor, számos görög és római katolikus püspök részvételével. Az ünnepségen Christoph Schönborn, bécsi érsek is részt vett.